2 Mit mondanak a kollégák?

Eddig az alábbi szöveges visszajelzéseket kaptuk ebben a témában. A megjegyzéseket az átláthatóság kedvéért akkor is közzétesszük (enyhén szerkesztett formában) ha azokkal nem értünk egyet. A vulgáris szavakat kiszerkesztjük, a kifejezetten személyes vagy személyeskedő véleményeket pedig nem jelentetjük meg.

2.1 Szakmai megjegyzések

2.1.1 Jogdíjak

Már nem is jegyzem be az új műveket, mert évről-évre kevesebb a jogdíjam.

Nem hiszem, hogy e kérdőív kitöltése segít abban, hogy a szerzett zenék után több jogdíjat fogok kapni.

A CEEMID adatbázisok és a zenész felmérések, zeneipari jelentések megteremtése éppen azt a célt szolgálta, hogy a magyar, szlovák, horvát zenészek jogdíjait segítsük felzárkóztatni a nyugat-európai zenészek jogdíjaihoz. Ez nem egyszerű feladata, de a kérdőívek kitöltése biztosan segíthet ebben.

A CEEMID adatbázisok szolgálják három országban az üreshordozók kompenzációval kapcsolatos számítások hátterét. Szlovákiában és Horvátországban a közös jogkezelők más jogdíj-tarifák meghatározására is használják a felméréseink eredményeit. Ezen kívül 2015-ben a Cseh Tamás Programiroda megbízásából egy hosszú tanulmányt készítettünk a magyar pályázati rendszer olyan átalakításáról, amely konkrétan segítheti a hazai zenészek jogdíjjövedelmeinek hosszú távú növelését.

Adataink minden közös jogkezelő, zeneműkiadó, vagy zenei szervezet számára elérhetőek, ha új felhasználási módok kidolgozásához keresnek tényszerű adatokat, piackutatási lehetőségeket, vagy a jogdíjak mértékét szeretnék jobban meghatározni.

2.1.2 Adózási kérdések

A jelenlegi áfa és adóterhek csökkentése, illetve az élőzene erős promótálása nélkül kevés esélyt látok a pozitív jövőképre.

A kérdéssel hangsúlyosan foglalkoztunk az első magyarországi zeneipari tanulmányban (Dániel Antal 2015a).

Új, még meggyőzőbb számításokat készítünk a Közép-Európai Zeneipari jelentésben, amelyben az összes EU ország tapasztalatait összegezve mutatjuk be, miért szolgálná a foglalkoztatáspolitika és a gazdaságpolitika érdekét is a hazai zenei áfa-szint közelítése az európai átlaghoz. A Közép-Európai Zeneipari magyar nyelvű megjelentetéséhez és hazai bemutatásához jelenleg is keresünk szakmai partnereket.

2.1.3 Élőzenei színtér

Nincsennek normális fellépési díjat kifizető klubbok, rendezvények 2015 óta…

A vidéki zenei élet támogatása.

A fellépést megrendelők szinte sohasem jelentik be a műsort így sosem kapok jogdíjat hiába van bejelentve a sok saját szám.

Szerintem nagyon fontos lenne rendezni a zenészek élőzenei fellépéseinek a jövedelmét! Tarthatatlannak tartom hogy évekig tartó, komoly zenei múlttal, tanulmányokkal rendelkező zenészek 5000 -10.000Ft-os gázsikért játaszanak komolynak mondott Jazz klubokban, élőzenés helyeken. Bár megoldást nem tudok javasolni erre a problémára, nagyon komoly problémának tartom hogy nincsenek “minimalizálva” ezek a Klubok egy legalább 20.000 Ft-os gázsira.

A városokban a helyi hangosító cégek el vannak nyomva a Fidesz által delegált központi hangosító cégekkel szemben. A helyi hangosítók már alig jutnak lehetőséghez. Ugyanez igaz a helyi fellépőkre. A fővárosi menedzserirodák által “futtatott” egynyári sztárocskákkal szemben a 30 éve zenélő helyi fellépők szinte alig jutnak lehetőséghez.

Sajnos a közepes klubokat felette a piac. A kicsikben ingyen játszhatsz, a nagyokba nem jutsz be, kivéve ha a főfellépő seggét nyalod és rosszabb vagy nála. A pályázatok nagy része évek óta értelmetlen, az akinek még nem jelent meg lemeze feltételt felejtsük már el.. Akinek jelent már meg lemeze az már biztosan befutott vagy mi? Vagy csak egy esély volt és akkor azt akár tehetünk róla akár nem ellőttük? A koncert helyek és fesztiválok támogatásánál kötelezővé tenném a zenekarok rangsorolását követően, hogy csak akkor kapnak támogatást a helyszínek, ha felléptetnek aznap este egy A, egy B és egy C kategóriájú együttest, ugyanez a fesztiválokra és egy évben stílus és kategória szerint rangsorolva, kétszer senki nem játszhat. Így előbb-utóbb az összes “minősített” zenekar sorra kerülne a fesztiválokon és klubokban és nem csak azt tolnák, akinek van kapcsolata az iparban vagy biztos “befektetés” húsz éve, de azért zeneileg nulla. Esetleg így elérhető lenne, hogy az emberek újra élő koncertekre járjanak és fizessenek a minőségi zenéért, a tehetségek pedig ne hagyják abba pár év leforgását követően, mert érdeklődés hiányában elég kiábrándító az energiát, anyagiakat beletolni. Összegezve kicsit meg kéne “erőszakolni” a könnyű zenei iparágat, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek.

A korábbi felmérésekben is felmerült ez a probléma, mivel a hazai zeneipar jövedelem-termelő képességét leginkább ez a probléma hátráltatja. A 2015-ös zeneipari jelentésben bemutattuk azt a brit példát, amivel ott igyekszenek megállítani a kis klubok, színpadok fennmaradását. A Cseh Tamás Programiroda számára a 2015-ös felmérés alapján készült javaslatok is erre helyezték a legnagyobb hangsúlyt – ennek eredményeként néhány pályázati támogatási kiírás elindult ebben az irányba.

2.1.4 Professzionalizmus

Amíg a zenész nincs megfelelő alázattal és tisztelettel a szakma felé, addig mindig elégedetlen marad.

Mindenképpen hiányos eleme a rendszernek, hogy az előadók, szerzők nem ismerik a jogrendszert és azokat a szervezeteket, amelyek a jogait kezelik és remélhetőleg védik is.

A döntéshozók ne művészek legyenek sehol! Jobb, ha szakmától független, de a szakma által is támogatott embereket neveznek ki.

Azt reméljük, hogy a CEEMID léte és az új fejlesztések a magyar zenei menedzsment professzionalizálását szolgálják. Idei, még kísérleti stádiumban lévő fejlesztésünk, hogy a kitöltők a kérdőív végén generálhatnak egy titkos azonosító kódot, amivel a személyre szabott karrier-javaslatokat kaphatnak vissza a felmérés lezárásval.

A CEEMID jelenleg piaci alapon működik, semmilyen támogatója nincsen. A négy év alatt egyre több országban felhalmozott adatainkat, tapasztalatainkat minden hazai zeneipari szervezet felé ki szeretnénk nyitni, aki a működés finanszírozásához bármekkora mértékben hozzá tud járulni. Az egyedi szakemberek és művészek leginkább a kérdőíves felmérésünkben való részvétellel, és a felmérés más kollégáknak történő ajánlásával tudnak segíteni ebben.

2.1.5 Zeneoktatás

Egyik kategória sem tért ki a zenetanításra. Lehet, hogy ez témakörileg nem ide tartozik, de a kitöltés során ezt számításba vettem a jövedelem kategóriában. Pl. az én személyes jövedelmem kb. 40%-a ebből származik. Ez elég életszerű jelenség a hazai művészek esetében.

2.1.6 Üreshordozó-díjak

Tőlünk, szerzőktől vette el a kormány azt a pénzt, amit a kis kedvenceinek osztogat és ezt továbbra is a legnagyobb határozattal igazságtalannak tartom!!! Ha már nem támogat bennünket, akkor a meglévő adókon felül ne vegyen el pénzeket azoktól, akik tisztességesen dolgoznak és e téren is tolják az ország szekerét!

Csak annyit hogy többet tehetnének azért hogy az állam visszaadja az üres hordozókra kapott összeget, mert akkor még legalább kaptam évi 4-5 ezer forintot, most már azt sem hogy az állam lenyúlta, így viszont hogy nem vagyok “híresség egy fillért sem kapok önöktől, és azon gondolkodom hogy kilépek az artisjustól, és egy másik szervezethez megyek ahol jobbak az elosztások

A hazai üreshordozó díjrendszer az állami elvonás ellenére közép-európai és tágabb kitekintésben is megfelelően kompenzálja a magyar alkotókat a magáncélú másolásokért. A zenész felmérések, illetve a CEEMID egyéb adatgyűjtései 2014. óta szolgálják a hazai ÜHD rendszer méltányos kompenzációs szintjének kiszámítását és annak hatóságokkal való elfogadtatását. Különösen a részletes jövedelmi adatok megadásával segíthetnek a zenei előadó és zeneszerző kollégák ennek a munkának a segítésében.

2.1.7 Rádiós játszások

Rendkívül fontos volna hogy a rádiók bátrabban állítsák össze a lejátszási listákat. a rádiós jogdíj fontos egy zenész számára.

A rádió miért csak ugyan azt a sz* * t játssza?

Azt gondolom a titok a rádiókban van elsősorban mint reklám lehetőség. Ha a rádió sugároz “ismeretlen” előadóktól dalokat akkor van jövőnk! Ha csak az a 3-4 zenekar jelenik meg sok dallal, vagy csak egy szűk stílusban mozognak amire rányomják a bélyeget hogy “ezt szeretik a fiatalok” ( mert csak ezt hallják!!) akkor szomorú profit orientált, régi kommunista időszak vár a magyar zeneiparra. Azt gondolom 10, maximum 15 év és eltűnnek a régi nagy mevek a fesztiválokról és nem lesz aki kimenjen mert ismeretlen lesz a fellépők listája. De bízom benne hogy nem így lesz ..!

A CEEMID adatait és a kérdőíves kutatásunk eredményeit Szlovákiában használtuk a nemzeti rádiós kvótákkal kapcsolat szakmai munka előkészítésére, illetve hamarosan annak első éves eredménye kiértékelésére.

Néhány évtizede a rádiók pár tízezer hangfelvételből válogatottak, ma több tízmillió dal áll rendelkezésre, ami éppúgy megnehezíti a rádiós szerkesztők dolgát, mint a zene promócójával foglalkozó kiadókét, menedzserekét, zenészekét.A fejlett piacokon erre a problémára olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusokat használnak, amelyek képesek a naponta megjelenő több tízezer új zeneszám hatékony áttekintésére, és a megfelelő magyar vagy más nyelvű tartalom megtalálására.

Idén nyáron új, kísérleti kutatást indítunk az emberek zenehallgatási szokásainak részletesebb, a dalok szintjéig történő vizsgálatára, illetve az új, magyar zenék felfedezését segítő rádiós és Spotify, YouTube programozási-ajánló allgoritmusok mesterséges intelligenciával támogatott kidolgozására. Sajnos az ebben a tárgyban az A38 Hajóval, a cseh közös jogkezelő Integrammal, a szlovák közös jogkezelő SOZA-val, a horvát közös jogkezelő HDS-szel és egy lengyel alapítvánnyal közös pályázatunk nem nyert a Visegrádi Alap pályázatán. A témában lassan haladunk előre, és anyagi támogatókat, szakmai partnereket keresünk, elsősorban a közös jogkezelők és (közszolgálati) rádiók körében.

Adataink bármilyen szervezet számára rendelkezésre állnak, amely a rádiós listák jobb összeállításával, a jobb közszolgálati rádióműsorok programozásával, vagy jobb rádiós promócióval kíván foglalkozni.

2.1.8 Zeneoktatás

Egyik kategória sem tért ki a zenetanításra. Lehet, hogy ez témakörileg nem ide tartozik, de a kitöltés során ezt számításba vettem a jövedelem kategóriában. Pl. az én személyes jövedelmem kb. 40%-a ebből származik. Ez elég életszerű jelenség a hazai művészek esetében.

A jövő évi felmérésben mindenképpen külön oldalt fogunk szentelni a témának. A kritika teljesen jogos, és az ezévi szlovákiai felmérésben szerepeltek is ilyen kérdések.

A zeneoktatásra vonatkozó kérdések sajnos nem szerepelnek a kérdőívben, bár a korábbi felméréseinkben rengeteg információ van a zeneoktatásról. Jelenleg nincsen olyan szervezet, amely ilyen célú kutatásokat finanszírozna, noha meggyőződésünk szerint a magyar zenei élet legjobb befeketése a zenei nevelés korszerűsítése lenne. Ezt rengeteg empirikus kutatási adattal, európai példával szeretnék bemutatni a Közép-Európai Zeneipari Jelentésben, amelynek magyar kiadásához és bemutatásához, és ennek a témának az alapos feldolgozásához jelenleg is támogatót keresünk.

2.1.9 További megjegyzések a kitöltőktől

A külföldön megjelent, de az Artisjusnál lejelentett dalokból soha nem érkezett semmilyen jogdíj, bár külföldi rádiójátszások voltak. Ilyenkor elég nehéz lekövetni, hogy hol akad el a kifizetés.

A magyar könnyűzenei szféra zártsága miatt szinte lehetetlen segitő ember nélkül bekerulni. Az MR2 Petőfi Rádió és Tv nem segíti a Cseh Tamás Programban résztvevőket.

Az egymástól eltérő zenei stílusok “odaengedése és láttatása” közötti mesterségesen generált óriási különbségek felszámolása nélkül bizonyos műfajok, stílusok haldoklása - nem megérdemelten, de biztosan - sajnos továbbra is garantált.

A zene iparrá vált, a befogadóközönség határozza meg, mit hajlandó hallgatni, ezért csak a nagyon hasonló érzést közvetítő zenék (általában ugyan az a 4 hang, adott sorrendben) válnak felkapottá, sikeressé. Ezen nem változtatnak sajnos az efféle kezdeményezések,kérdőívek, mivel a közösségi médián mindenki mindent megtalál, és egymás ízlését formálják az emberek - megosztások,lájkok, egyéb, teljesen értéktelen számlálók. Abból is észrevehető, hogy az emberek 99%-a nem közvetlenül a koncertet nézi/hallgatja,hanem a telefonján keresztül szűri meg, a felvétellel foglalkozik. Ez rossz.Nagyon rossz. És elég visszafordíthatatlannak is tűnik. A legnagyobb probléma az underground clubélet elhalása. Drága, rossz zenekarokat foglalkoztató, botrányos hangosítású helyek maradtak csupán, profitorientált hozzáállással, ellenszenves személyzettel. Az emberek pedig nem mozdulnak ki. Sehol. Pedig éppen ezekre a clubokra lenne szükség, zsebstúdiókra, mikrokiadókra. Fellendítené az érdekesebb zenék elterjedését (megint), amit nem lehet ingyen beszerezni a neten, az élő zenei élmény előtérbe kéne kerüljön. Akkor újra lenne mit keresni zenészként, az emberek talán újra hajlandóak lennének meghallgatni másik négy hangot is, esetleg más sorrendben - s talán még fizetnének is érte.

A magyar zene 15-20 évvel van lemaradva. Általában elmondható, hogy a sötétségben tartás a legjellemzőbb, holott 1 év alatt rendbe lehetne kapni a szcénát, de ez egyik fejesnek sem érdeke, hiszen akkor már senki se lenne kíváncsi az olyan f— zenekarokra, mint a —– vagy a —–, ha tudnák az emberek, mi ki az a —– vagy mi az a —–. Nem véletlenül kerülik ki nagy ívben ezt a szánalmas országot a nemzetközi turnék. Nincs közönség, nem jönnek. Inkább mennek szlovák, román, lengyel vagy szerb fesztiválokra, mint ide. A befutott zenei menedzsereknek hatalmas érdeke fűződik hozzá, hogy ne jelenjen meg naprakész zenei hírek külföldről, és hogy ne lehessen kritizálni. Magyarországon így a zenei kritika műfaja nem is létezik. Itt kizárólag nyalni lehet. Az új előadóknak pedig semmiféle lehetőségük nincs, mert az, hogy felteszik a klipjüket YouTube az kb. olyan, mintha a világűrbe lőnék fel. A Cseh Tamás és egyéb programokra pedig senki semelyik jóérzésű ember nem fog jelentkezni addig, amíg egy olyan kormány támogatja ezeket, amely goebbelsi propagandát folytat a menekültek és a máshogy gondolkodók ellen. Szerintem sz—- ki. Puszi.

2.2 Megjegyzések a kérdőíves felméréssel kapcsolatba

2.2.1 Pályázatok

Néhol részletesebben kérdeztem volna. Pl. külön-külön az NKA-ra, Cseh T programra stb.

A 2015. évi felmérésünket a Cseh Tamás Programiroda szponzorálta, és abban a felmérésben nagyon-nagyon részletes kérdések voltak erről a területről. Ezekből egy több mint 80 oldalas tanulmány készült, amelynek egy részét a pályázati kiírások előkészítésénél figyelembe is vették. Amint a döntéshozóknak igényük lesz egy újabb felmérésre, kifejezetten ilyen kérdéseket is meg fogunk jelentetni a kérdőívben. Jelenleg pedig azt próbáljuk elérni, hogy a Cseh Tamás Programiroda és az NKA támogatottjai is kapják meg a kérdőívet. A mostani, néhány kérdésre adott válaszokat pedig kiértékelve pedig be fogjuk mutatni a Cseh Tamás Programirodának, az Ideiglenes Kollégiumnak és megküldjük az NKA-nak is.

2.2.2 Átlagolás, reprezentativitás

Az átlagolás torzítani fogja a valós képet. A hazai zenei jövedelmek jelentős része egy jóval kisebb csoport körül realizálódik. Az apraja oszlik sokfelé. Magyarországon a zenei (és sok más területen is) jövedelmek egy része nem számlás, hogy úgy mondjam. Ezt nehéz kiküszöbölni az esetleges előadónak, mert annak is rettenetesen kell örülnie szegénynek, hogy egyáltalán valahogy (bárhogy) pénzhez jut. Szóval nincs nagyon olyan helyzetben, hogy erőltesse a számlaadást, ha olyan szituációba kerül.

Az átlagolásnál sokkal bonyolultabb statisztikai műveleteket végzünk el, és a múltban a kérdőívet kitöltők (névtelen) adatait alkalmunk volt összevetni szintén név nélkül hazai Artisjus, az EJI, valamint a szlovákiai SOZA és a horvát HDS kifizetésivel is. A tapasztalataink szerint a kérdőívre adott válaszok nagyon jól reprezentálják a professzionális és szabadúszó zenészek jövedelmét, de az igazán nagy sztárok, az amatőrök és alkalmai zenészekét kevésbé. Más szakmákban az MPRT vezetésének hathatós segítségével különösen a technikusok körében vannak reprezentatív adataink, a menedzsemnt-funkciókban dolgozókról, és néhány más művészi feladatkörről azonban nem. Ugyancsak nehezen megoldott a klasszikus zenében dolgozók felmérése, bár ez az eddigi kutatásainknban nem is volt kimondottan cél, mivel a klasszikus zene egészen más gazdálkodási viszonyok között működik, mint a jazz, a világzene vagy a könnyűzene.

A legfontosabb, amit a kollégák megtehetnek, hogy zenésztársaikat, technikus, kiadói, és más zeneipari kollégáikat is megkérik, hogy töltsék ki a kérdőívünket. Különösen fontos, hogy eljussunk a még nagyon fiatal zenészekhez is, a már visszavonult zenészekhez és a nagy sztárok vagy menedzsereik is kitöltsék a kérdőívünket.

2.2.3 Jogutódok

Nem átlátható….én szerzői jog örökös vagyok…..édesapám zeneszerző,nótaszerző és író volt.

Az elején szűrje, hogy jogutód-e valaki,mert ha csupán ennyi, a többi kérdésnek csupán ebben a szellemben van értelme.

A jövőbeli meghívókban külön is hangsúlyozni fogjuk, hogy a felmérésünk csak a zenei életben aktív, vagy a zenei életben korábban részt vevő művészek számára tartalmaz kérdéseket. Az örökösökre vonatkozó kérdések nem szerepelnek a felméréseinkben, ezért a kényelmetlenségért szíves elnézést kérünk.

2.2.4 Kisebb javító észrevételek

Számos esetben nem egyértelműek a kérdések az egyes szakmákra vonatkozóan (pl: DJ - technikus, jogdíjas jövedelem - hangmérnökök, stb.)

Ez egy baromi hosszú kérdőív volt és szerintem csak kevesen fogják őszintén kitölteni.

Már nem is jegyzem be az új műveket, mert évről évre kevesebb a jogdíjam. iPhone teszt javasolt :)

Az elmúlt 12 hónapban lépett-e fel, dolgozott-e külföldi országokban? Nem tiszta, hogy ez a kérdés csak zenei munkára vonatkozik, vagy mindenféle munkára. Sokszor nem voltak egyértelműek a kérdések, gyakran rossz a fogalmazás és a válaszadás sem volt egyértelmű.

Néhol csúnya hibák vannak a kérdések szövegében.

2.2.5 Méltatások és bíztatások

Nagyon izgalmas és élvezetes volt, köszönöm.

Rendben van.

Korrekt!

Eddig ez volt a legreménytelibb, amit kitöltöttem.

Jó ötlet - remélem segíthet a továbblépésben. Havi szinten lehetne mérés-értékelést végezni és a negyedéves nyilvános kérdőíves tapasztalatmegosztás sokat fejlesztene a szakmán.

Hajrá Magyarország, hajrá Muzsikusok! :D

Fontos és jó. Örülök, hogy vannak ilyen kezdeményezések.